Ingatlan piac Magyarországon

Az elmúlt években szinte bárki sikerrel adhatott el vagy vásárolhatott lakást különösebb szaktudás nélkül – az árak nőttek, a kereslet kiszámítható volt. Most azonban fordul a kocka: a piac érzékenyebbé vált, a vevők tudatosabbak, és egyre inkább számít a tapasztalat, a pontos árképzés és a stratégia. De nem mindenhol fagyott meg a levegő – a jól előkészített, reálisan árazott ingatlanokra továbbra is van kereslet. Érdekes hónapok jönnek: most dől el, ki tud igazán jól lavírozni az új helyzetben.

Áprilisban komoly geopolitikai és gazdasági változások határozzák meg az ingatlanpiac hangulatát. Trump új vámintézkedései, a magyar autóipar kitettsége és a panelboom új irányokat jelölnek ki. Miközben a tranzakciószám nő, a keresletindex csökken, és a vevők kivárnak. A budapesti piac is átrendeződik, a pesti oldal kerül előtérbe.

Olvasd el áprilisi ingatlanpiaci elemzésünket!

Az elmúlt hetekben több olyan hír is napvilágot látott, amelyek jelentős hatással lehetnek a magyar ingatlanpiac alakulására. Az alábbiakban összegyűjtöttem az 5 legfontosabb friss fejleményt, amelyekre érdemes figyelnie mind a vásárlóknak, mind az eladóknak – de különösen a befektetőknek.

1. Új építésű lakások árrobbanása Budapesten
A fővárosban az új építésű lakások négyzetméterárai átlagosan 1,9 millió forintra emelkedtek, ami 33%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az exkluzív budai ingatlanok esetében ennél is magasabb árakat kérnek. A drágulás hátterében a megnövekedett kereslet és a korábbi évek beruházási visszafogottsága áll. ​

2. Külföldi vásárlók aktivitásának növekedése
2024-ben az EU-n kívüli külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási kérelmeinek száma 23%-kal nőtt az előző évhez képest. A vásárlók 31%-a kínai állampolgár volt, de jelentős volt a vietnámi érdeklődés is. Ez a trend hozzájárult a hazai ingatlanpiac élénküléséhez. ​

3. Önkormányzati intézkedések a betelepülés szabályozására
Egy új törvénytervezet lehetővé tenné az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a nem helyi lakosok ingatlanszerzését, akár több millió forintos hozzájárulás megfizetéséhez kötve azt. A cél a lakosságszám növekedésének szabályozása és a helyi közösségek védelme. ​

4. Telekárak jelentős emelkedése
Az építési telkek átlagos négyzetméterára országosan 50%-kal nőtt, elérve a 21 500 forintos szintet. Budapesten a XI. kerületben például 141 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Ez a drágulás a befektetői érdeklődés fokozódását tükrözi. ​

5. Lakásárak emelkedése és a befektetői aktivitás csökkenése
A fővárosi lakásárak éves szinten 18%-kal emelkedtek, azonban a befektetők által diktált vásárlási tempó lassulni látszik. A társasházi lakások négyzetméterára 1,35 millió forintra nőtt, míg a kertes családi házaké 925 ezer forintra. Ez az átrendeződés a piac stabilizálódását jelezheti. ​

A magyar ingatlanpiac továbbra is mozgásban van – és bár sokak szerint lassulásnak indult a piac, az elmúlt hetek hírei ennek inkább az ellenkezőjét sugallják. Az új építésű lakások drágulása, a telkek iránti kereslet ugrásszerű növekedése, valamint a vidéki és fővárosi ingatlanárak emelkedése is azt mutatja: az ingatlan továbbra is az egyik legstabilabb eszköz maradt.

Közben egyre aktívabbak a külföldi vásárlók, és az állam, valamint az önkormányzatok is keresik a szabályozási lehetőségeket – hol a helyi közösségek védelme, hol a népességmegtartás miatt.

A jelenlegi piaci helyzet továbbra is szegmentált: míg egyes szegmensekben élénkülés és áremelkedés figyelhető meg (új építésű lakások, telkek), máshol (pl. albérletpiacon) inkább stagnálás jellemző. Az ingatlanérték-becslés és tudatos árképzés szerepe felértékelődik – akár eladsz, akár vásárolsz, most különösen fontos a pontos adatokon alapuló döntés.