2026 őszére látványosan megváltozott a lakáspiac ritmusa: nőtt a kínálat, óvatosabbak lettek a vevők, és erősödött az alku. Megnézzük, mi történik valójában az ingatlanárakkal, mikor érdemes engedni az árból, és miért nem ugyanaz az árkorrekció, mint az összeomlás.
Megadóztatnák a legalább egy éve üresen álló, spekulációs céllal tartott lakásokat – de ez egyelőre csak szakpolitikai javaslat. Megnézzük, kit érinthetne, több lakást hozna-e a piacra, és mit jelent mindez egy olyan időszakban, amikor már csökkennek a lakásárak.
A tulajdoni lapon szereplő teher nem feltétlenül akadályozza meg az ingatlan eladását. Nem mindegy azonban, hogy jelzálogról, végrehajtási jogról, haszonélvezetről vagy elidegenítési tilalomról van szó.
Az ingatlanpiac 2026 júliusában furcsa kettősséget mutat: a vásárlók kevesebb saját pénzt tesznek az ügyletekbe, miközben egyre több hitelt vesznek fel. Budapesten nő az alku és az árat csökkentő hirdetések aránya, de ez még nem általános piaci összeomlás. Inkább annak a jele, hogy a vevők elérték a fizetőképességük határát, az eladók pedig lassan kénytelenek találkozni a valósággal.
Az ingatlanárak elszakadtak a jövedelmektől, a támogatott hitelek pedig újra és újra felpörgették a keresletet. Mlinárik Márton és Sándorfi Balázs arról beszélgetnek, milyen ingatlanpiaci korrekció jöhet 2026-ban, és mikor válik veszélyessé egy lakáshitel.
A vevők 72,5%-a hitelből vásárol az Otthon Start óta — ha az ingatlanod nem hitelképes, nem csak egy vevőt, hanem a piac háromnegyedét bukhatod el. A cikk megmutatja, mit néz pontosan a bank (tulajdoni lap, jogi besorolás, fizikai feltételek), miért a térképmásolat-eltérés a leggyakoribb buktató, és mit tehetsz még a hirdetés előtt, hogy ne a harmadik vevőnél derüljön ki a baj.
Mi történne a magyar ingatlanpiaccal, ha egyszer tényleg jönne az euró? Márton ebben a videóban azt nézi meg, hogy az euró bevezetése hogyan hathatna a lakásárakra, hitelekre, befektetőkre és a budapesti ingatlanpiacra. A válasz nem annyi, hogy „minden drágább lesz” — de azért lenne pár kellemetlen meglepetés.
Mi történne a magyar ingatlanpiaccal, ha egyszer tényleg jönne az euró? Márton ebben a videóban azt nézi meg, hogy az euró bevezetése hogyan hathatna a lakásárakra, hitelekre, befektetőkre és a budapesti ingatlanpiacra. A válasz nem annyi, hogy „minden drágább lesz” — de azért lenne pár kellemetlen meglepetés.
Családi házat venni nem csak alaprajz, kert és jó érzés kérdése. A rossz energetikai állapot, a félreértett tanúsítvány vagy egy elkapkodott fűtéskorszerűsítés utólag milliókba kerülhet. Ebben a cikkben megnézzük, mire érdemes figyelni ház vásárlás előtt, hogy a „jó vételből” ne legyen pénznyelő projekt.
Budapesten 2026-ban már nem az a legnagyobb kérdés, hogy drágák-e a lakások. Hanem az, hogy ki tudja és ki akarja megfizetni ezeket az árakat. Mlinárik Márton júniusi lapszemléje alapján megnézzük, miért nő a kínálat, miért óvatosabbak a vevők, és miért kerülhet sok millióba, ha egy eladó még mindig a tavalyi piac fejével áraz.
A magyarok évtizedek óta úgy néznek a saját lakásra, mint a biztonság egyik legfontosabb formájára. De a 2026-os ingatlanárak, a dráguló élet, a hitelkockázatok és a fiatalabb generációk gondolkodása lassan kikezdheti ezt a régi beidegződést. Mlinárik Márton Ingatlan Tudás Day-en tartott előadása alapján megnézzük, tényleg elmúlhat-e a magyarok „ingatlan-fétise”.
Ingatlan eladás vagy vásárlás előtt állsz? Nézd át ezt a 38 pontos ellenőrzőlistát — tulajdoni lap, haszonélvezet, társasházi papírok, közművek, terhek —, hogy ne a szerződés előtt derüljön ki a baj.
