2026-ban megváltoztak az ingatlaneladás szabályai. A vevők óvatosabbak, az alkuk erősödnek, a túlárazás pedig komoly veszteséget okozhat. Mlinárik Márton saját tapasztalatain keresztül mutatja meg, hogyan lehet sikeresen eladni ebben az új piaci környezetben.
2026 őszére látványosan megváltozott a lakáspiac ritmusa: nőtt a kínálat, óvatosabbak lettek a vevők, és erősödött az alku. Megnézzük, mi történik valójában az ingatlanárakkal, mikor érdemes engedni az árból, és miért nem ugyanaz az árkorrekció, mint az összeomlás.
Megadóztatnák a legalább egy éve üresen álló, spekulációs céllal tartott lakásokat – de ez egyelőre csak szakpolitikai javaslat. Megnézzük, kit érinthetne, több lakást hozna-e a piacra, és mit jelent mindez egy olyan időszakban, amikor már csökkennek a lakásárak.
Az ingatlanpiac 2026 júliusában furcsa kettősséget mutat: a vásárlók kevesebb saját pénzt tesznek az ügyletekbe, miközben egyre több hitelt vesznek fel. Budapesten nő az alku és az árat csökkentő hirdetések aránya, de ez még nem általános piaci összeomlás. Inkább annak a jele, hogy a vevők elérték a fizetőképességük határát, az eladók pedig lassan kénytelenek találkozni a valósággal.
Budapesten 2026-ban már nem az a legnagyobb kérdés, hogy drágák-e a lakások. Hanem az, hogy ki tudja és ki akarja megfizetni ezeket az árakat. Mlinárik Márton júniusi lapszemléje alapján megnézzük, miért nő a kínálat, miért óvatosabbak a vevők, és miért kerülhet sok millióba, ha egy eladó még mindig a tavalyi piac fejével áraz.
A magyarok évtizedek óta úgy néznek a saját lakásra, mint a biztonság egyik legfontosabb formájára. De a 2026-os ingatlanárak, a dráguló élet, a hitelkockázatok és a fiatalabb generációk gondolkodása lassan kikezdheti ezt a régi beidegződést. Mlinárik Márton Ingatlan Tudás Day-en tartott előadása alapján megnézzük, tényleg elmúlhat-e a magyarok „ingatlan-fétise”.
Ingatlan eladás vagy vásárlás előtt állsz? Nézd át ezt a 38 pontos ellenőrzőlistát — tulajdoni lap, haszonélvezet, társasházi papírok, közművek, terhek —, hogy ne a szerződés előtt derüljön ki a baj.
A 2026-os választások után az ingatlanpiac új szakaszba lép. A bizonytalanság, a csökkenő kereslet és a növekvő kínálat hatására Budapesten már látható a lassulás, sőt enyhe árkorrekció is. Vidéken még tart a drágulás, de a piac kettészakadt.
Eladóként a túlárazás most különösen veszélyes, mert a vevők árérzékenyebbé váltak és több lehetőség közül választanak. Vevőként viszont újra megjelent az alkupozíció: több az ingatlan, kevesebb a kapkodás.
A nagy kérdés nem az, hogy lesz-e összeomlás (nem lesz), hanem az, hogy mennyire gyorsan normalizálódik a piac. A következő 1–2 év kulcsfontosságú lesz.
Egy ház építése 2026-ban nem csak pénzkérdés, hanem idő, kockázat és döntési stratégia is. Valós példákon és kommenteken keresztül mutatom meg, mikor éri meg építeni, felújítani, és hol csúszik el a legtöbb ember.
Az ingatlanpiac 2026-ban látványosan kezd átalakulni: a vevők kivárnak, az eladók pedig lassan kénytelenek alkalmazkodni. De vajon ez már a fordulat kezdete, vagy csak egy átmeneti megtorpanás? Ebben a cikkben végigmegyünk a legfontosabb trendeken, számokon és tévhiteken.
A választások önmagukban nem mozgatják meg az ingatlanpiacot, a bizonytalanság viszont nagyon is. Ebben a cikkben végigveszem, hogyan hathat a 2026-os politikai és gazdasági helyzet a lakásárakra, a hitelekre, a vevői döntésekre és arra, hogy mikor érdemes eladni vagy vásárolni.
Az ingatlanpiac 2026 elején látványosan lassul: kevesebb a hívás, több a kivárás, és egyre jobban működik az alku. Megnézzük, miért „józanodnak” az eladók, hol van még kereslet, és milyen árkorrekció lehet reális Budapesten és országosan.
