A vételi ajánlat az ingatlan-adásvétel egyik legfélreértettebb pontja.
Sokan azt hiszik, ez még csak „szándék”, mások meg attól félnek, hogy egy rosszul megírt papírral örökre csapdába kerülnek.
Az igazság valahol a kettő között van – és pont ezért érdemes tisztán látni, mit jelent a vételi ajánlat, mikor válik kötelezővé, és mikor lehet belőle komoly probléma.
Ez a cikk nem sablont ad, hanem értelmezést.
Mert nem az a veszélyes, amit nem írunk le – hanem az, amit nem értünk, miközben aláírjuk.
Mi az a vételi ajánlat – és mi nem?
A vételi ajánlat egy írásos jognyilatkozat, amelyben a vevő rögzíti, hogy egy adott ingatlant meghatározott feltételekkel meg kíván vásárolni.
Fontos különbséget tenni három fogalom között:
1. Vételi szándéknyilatkozat
Ez inkább tapogatózás.
Jelzed, hogy érdekel az ingatlan, de nem vállalsz kötelezettséget.
2. Vételi ajánlat
Itt már konkrét feltételek szerepelnek:
ár
fizetési mód
határidők
👉 A vevőre nézve kötelező, az ajánlati kötöttség időtartama alatt.
3. Ajánlati kötöttség
Ez akkor jön létre, amikor az eladó írásban, teljes egészében elfogadja a vételi ajánlatot.
Innen szoktak kezdődni a félreértések – és a viták.
Mikor válik „veszélyessé” a vételi ajánlat?
A vételi ajánlat nem az adásvételi szerződés, de nem is egy ártatlan e-mail.
A fordulópont itt van:
Amikor az eladó írásban elfogadja a vevő ajánlatát.
Ekkor jogilag olyan helyzet áll elő, amelyet a Ptk. már az adásvétel létrejöttéhez nagyon közeli állapotként kezel.
A későbbi adásvételi szerződés ilyenkor már sokszor „csak” formalizálás.
Ezért különösen fontos:
az írásbeliség
a teljes körű elfogadás
Ha az eladó azt mondja:
„Elfogadom, de a kiköltözés legyen később”
az nem elfogadás, hanem ellenajánlat.
Ha valaki most lép be a piacra, gyorsan rájön, hogy ez nem egy nyugodt sakkjátszma, hanem inkább speed chess. Az aktuális helyzetet, ármozgásokat és buktatókat az ingatlanpiac oldalon szoktuk összefoglalni, mert itt látni igazán, miért nem mindegy, mikor és hogyan teszel ajánlatot.
Miért nem elég a szó, az e-mail vagy a kézfogás?
A gyakorlatban rengeteg ilyen történetet látni:
„telefonon megbeszéltük”
„e-mailben leokézta”
„már mindenki tudta, hogy megvan az üzlet”
A probléma mindig akkor jön elő, amikor valaki visszalép.
👉 Ami nincs egyértelműen, írásban rögzítve, az utólag nagyon nehezen kikényszeríthető.
Ez vevőnek és eladónak is kockázat.
Mit kell tartalmaznia egy jól megírt vételi ajánlatnak?
Ez nem sablonlista, hanem minimum tartalom, amit érdemes végiggondolni:
az ingatlan pontos azonosítása (helyrajzi szám!)
a vételár
fizetési mód (készpénz, hitel, kombináció)
ajánlati kötöttség időtartama
tervezett szerződéskötési időpont
birtokbaadás feltételei
tehermentesség kérdése
ingóságok sorsa
dátum, aláírás, tanúk
Ha ezek közül bármi hiányzik, az később alkualappá vagy vitaponttá válhat.
A vételi ajánlat nem egy különálló papír, hanem egy láncszem a teljes folyamatban. Ha nem látod át az egészet elejétől a kulcsátadásig, könnyű rosszkor rosszat lépni.
Ezért szoktam mindig azt javasolni, hogy fusd át az ingatlan vásárlás menete – gyakorlati útmutató cikket is, mielőtt bármit aláírsz.
Foglaló vagy előleg? Nem mindegy – nagyon nem
Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
Foglaló
biztosíték az adásvételre
ha a vevő lép vissza → elveszítheti
ha az eladó lép vissza → jellemzően duplán fizet vissza
Előleg
a vételár része
ha az ügylet meghiúsul → visszajár
A gond ott van, hogy sok papíron rosszul nevezik meg, miközben mindenki mást ért alatta.
👉 Ez az a pont, ahol ügyvéd nélkül nem érdemes/szabad dönteni.
Mini számolós példa (hogy érezd a különbséget)
Tegyük fel:
vételár: 80 000 000 Ft
átadott összeg: 2 000 000 Ft
| Szenárió | Ha ez előleg | Ha ez foglaló |
|---|---|---|
| Vevő visszalép | 2 000 000 Ft visszajár (általában) | 2 000 000 Ft bukó lehet |
| Eladó visszalép | 2 000 000 Ft visszajár (általában) | 4 000 000 Ft visszajárhat (dupla) |
Na és itt jön a „kávé letétele” rész: mindegy, mi van leírva, ha vitás, és a másik fél nem együttműködő, per lesz belőle. A jogod papíron nagyon szép, csak ki is kell tudni kényszeríteni.
Mi az az ajánlati biztosíték, és miért megosztó?
Az ajánlati biztosíték egy, a vételi ajánlattal együtt átadott összeg, amely:
jelzi a vevő komolyságát
pszichológiailag erős üzenet az eladónak
De van árnyoldala is:
akinél a pénz van, az előnyben van
Ha vita alakul ki, a pénz visszaszerzése:
időigényes
költséges
akár peres útra terelődhet
Ezért nem az a kérdés, hogy „kell-e biztosíték”, hanem az, hogy:
mekkora
kinél
milyen feltételekkel
Eladói oldal: mit csinálj, ha vételi ajánlatot kapsz?
Ne söpörd le az asztalról
Egy alacsony ajánlat is lehet tárgyalási alap.Ne csak az árat nézd
Fizetési mód, gyorsaság, birtokbaadás – ezek pénzt érnek.Adj ellenajánlatot
Meglepően sok üzlet ott jön létre, ahol elsőre nem egyeztek az árak.
👉 Tipp: Ha eladsz, az adózási kérdésekre is figyelni kell, használd ingatlan adó kalkulátorunk.
Vevői oldal: mikor NE tegyél vételi ajánlatot?
ha még nem döntöttél
ha nem tiszta a finanszírozásod
ha nem tudod, mit jelent, amit aláírsz
A vételi ajánlat nem próbalövés.
Ha elfogadják, abból kötelezettség lesz.
👉 Ha hitel is van a képben, érdemes előre számolni, használd törlesztőrészlet kalkulátorunk, de konkrét banki hitelajánlattal tegyél csak vételi ajánlatot!
Miért nincs itt letölthető vételi ajánlat minta?
Szándékosan.
Egy sablon hamis biztonságérzetet adhat.
A vételi ajánlat mindig:
konkrét ingatlanról
konkrét élethelyzetről
konkrét kockázatokról szól
Ez az a pont, ahol nem a papír a lényeg, hanem az értés.
És ahol egy jó ügyvéd vagy tapasztalt szakember többet ér, mint bármilyen minta.
Összefoglalva
A vételi ajánlat:
nem játék
nem formalitás
nem sablonkérdés
Hanem döntési pont.
Aki érti, mit vállal, annak eszköz.
Aki nem, annak könnyen csapda.
Ha ezt a cikket elolvastad, már biztosan nem tartozol az utóbbi csoportba.
Gyakori hibák, amiket minden héten látok
„Ez csak szándéknyilatkozat, nem komoly.” (de, komoly lehet, ha elfogadják)
„A foglaló meg az előleg ugyanaz.” (nem) Jogtár
„Szóban megbeszéltük, kézfogás volt.” (baj esetén ez kevés)
„Fizettem már, akkor enyém az ingatlan.” (nem feltétlen)
„Sablon elég lesz.” (nem, mert pont a részletekben van a bukta)
Gyors ellenőrzőlista: mielőtt aláírsz vételi ajánlatot
Pipáld végig, és máris kevesebb eséllyel futsz falnak:
Írásos a vételi ajánlat (nem csak e-mailben „odavetve” fél mondat)
Van benne helyrajzi szám / pontos azonosítás
Vételár, fizetési mód, határidők egyértelműek
Ajánlati kötöttség időtartama szerepel
Foglaló/előleg jogcíme tisztázva
Birtokadás és ingóságok leírva
Tehermentesség / tehermentesítés vállalása tiszta
Elfogadás írásban, teljes körűen történik
Ügyvéd ránézett (nem a „jogi végzettségű” rokon)
GYIK a vételi ajánlattal kapcsolatban
A szándéknyilatkozat inkább tapogatózás, a vételi ajánlat viszont a vevőre nézve kötelező lehet az ajánlati kötöttség idejéig. Ha az eladó írásban elfogadja, abból nagyon komoly jogi helyzet lesz.
A gyakorlatban sokan így csinálják, de baj esetén a szóban elfogadás könnyen „nem bizonyítható”. Biztonságos megoldás: írásbeli, teljes körű elfogadás.
Legalább: ingatlan azonosítók (helyrajzi szám), vételár, fizetési mód, ajánlati kötöttség ideje, szerződéskötés dátuma, birtokadás, foglaló/előleg jogcíme és összege, tehermentesség, ingóságok sorsa, dátum, aláírás, tanúk.
Attól függ, mit akarsz biztosítani. A foglaló „szankciós” jellegű (bukhatod vagy duplán járhat vissza), az előleg inkább „részfizetés” jellegű és általában visszajár, ha borul az ügylet. A Ptk. foglalós logikáját érdemes külön is átnézni. Jogtár
Nem kötelező „minden helyzetben”, de erősíti a komolyságot, gyorsítja a döntést, és versenyhelyzetben előnyt ad. Viszont mérlegeld: kinél van a pénz, mennyire visszaszerezhető vita esetén.
Vételi ajánlat ingatlanra – mikor kötelez, mikor nem?
Ebben a videóban részletesen végigvesszük, mit jelent a vételi ajánlat a gyakorlatban, mikor válik kötelezővé, és hol szoktak a vevők és eladók a legnagyobbat hibázni. Ha inkább hallgatva, példákon keresztül szeretnéd megérteni a témát, érdemes megnézni.
Vételi ajánlat előtt állsz? Beszéljük át együtt
Egy vételi ajánlat sokszor nem a papíron dől el, hanem azon, hogy időben átgondoltad-e a feltételeket és a kockázatokat.
Ha ingatlant vásárolnál vagy adnál el Budapesten vagy környékén, és szeretnéd, hogy a döntésed biztos alapokon álljon, írj nekünk. Megnézzük a helyzetet, mielőtt elköteleződnél.
A szerzőről
Mlinárik Márton – ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó és a mlinarikmarton.hu alapítója. Több száz lakáseladás után pontosan tudja, mit keresnek a vevők – és hogyan érdemes hitelben, időzítésben, stratégiában gondolkodni. Ismerd meg őt itt →
Legutóbbi hozzászólások