Ajándékozási illeték – Mit kell tudni róla?

Nem mesebeli az a szituáció, amikor ingatlant vagy nagy értékű ingóságot kap valaki ajándékba, vagy éppen úgy dönt, hogy ő ajándékoz. Ez mind szép és jó, azonban azért lakásokkal, házakkal nem szoktak csak úgy „dobálózni”, ezért kötelező az ajándékozási szerződés megkötése és bizonyos esetben az ajándékozási illeték megfizetése. Na de mikor kell illetéket fizetni és pontosan mennyit? Kell adózni az ajándékként kapott lakás után? Kik élveznek illetékmentességet? Erről lesz most szó.

 Csak úgy röpködnek a kérdések a téma kapcsán:

Hány százalék az ajándékozási illeték? Kit terhel az illeték befizetése? Kik mentesülhetnek az ajándékozási illeték fizetése alól? Hogyan szerezhető vissza egy ajándék?

Menjünk csak szépen sorban!

Ingatlanajándékozás menete – az ajándékozási illeték

Előfordulhat, hogy valamilyen okból (születésnap, ballagás, házasság stb.) nagyobb értékű ajándéktárgyat ajándékoznak.

Ekkor kétfajta „kategóriát” különböztetünk meg:

–          szokványos mértékű ajándék

–          nem szokványos mértékű ajándék

Persze, hogy mi számít szokványosnak, azt embere válogatja, lehet valakinek egy luxusautó könnyed kiadás, míg másnak csak örökre elérhetetlen vágyálom marad.

Na de mit mond az illetéktörvény a nem szokványos mértékű ajándékokra?

Az illetéktörvény ide sorolja az ingatlanokat (gépjárművek mellett), melyeknél a tulajdonjog átruházása után bizony illetéket kell fizetni.

Mi lényeges az ingatlan ajándékozáskor?

Először is lényeges, hogy a megajándékozott elfogadja az ajándékot, amit az aláírásával meg is erősít. A megváltozott tulajdonjog bejegyzéséhez (amit a földhivatal végez el), szükség van egy közjegyző vagy ügyvéd előtt megkötött ajándékozási szerződésre.

Csak és kizárólag a tulajdoni lapon tulajdonosként feltüntetett ajándékozhat, így ha a házastársak közül pl. a csak a férj szerepel a hivatalos okiraton, akkor a feleség nem járhat el a férj ügyében.

Miért érdemes az ajándékozást hivatalos keretek közé szorítani?

Az ajándékozási szerződés azért lehet fontos, mert lehet, hogy egyszer vissza akarjuk venni az ajándékot (még ha ez leírva nem is tűnik túl szépnek, de nem lehet tudni, mit hoz a jövő).

Ráadásul ha nagyobb értékű ajándékról van szó, mégpedig ingatlanról, akkor kötelező ajándékozási szerződést írni, hiszen a ház, lakás vagy egyéb ingatlan kimagasló értékű ajándéknak számít.

Mikor kell az ajándékozási illetéket kifizetni?

Az illetéktörvény kimondja, hogy a 150 ezer forintos vagy azt meghaladó becsült értékű ajándéknál már van kötelező ajándékozási illeték.

Ajándékozási illeték: melyik fél fizeti?

Ugyanaz a „képlet”, mint a vagyonszerzési illetéknél vagy az örökösödési illeték esetében.

Tehát az illetéktörvény szerint annak kell kifizetnie az illetéket, aki az ajándékot kapja.

Kik mentesülnek az ajándékozási illeték fizetése alól?

Illetékmentességet élveznek a házastársak, az egyenes ági rokonok (nagyszülő, szülő, gyermek) és a testvérek. Szűk családi körben ugyanis bármilyen nagy értékű ajándékot adhatunk illetékfizetési kötelezettség nélkül.

Továbbá mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól telektulajdon esetében a megajándékozott, ha 4 éven belül lakóházat épít az ingatlanon.

Sőt, a közhasznú alapítványok sem kötelesek illetéket fizetni, ha nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettségük az ingatlanajándékozást megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után.

Kik fizetnek ajándékozási illetéket?

Az oldalági rokonoknak, távoli hozzátartozóknak kötelező illetéket fizetniük ajándékozáskor. Ide soroljuk az unokatestvéreket, élettársakat, keresztszülőket, nagynéniket, nagybácsikat is.

Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozásnál ugyanaz történik, mint az adásvételnél.

Szükség van egy szerződésre, amiben az elajándékozásra szánt értéktárgy adatait, becsült értékét és az ajándékozás feltételeit (ha szeretnénk, hogy az ajándék visszakövetelhető legyen) egy ügyvéd által készített, közjegyzői hitelesítéssel ellátott ajándékozási szerződésben rögzítik és ezt a felek aláírják, pont ahogy egy adásvételi szerződésnél is megtennék.

Ezt követően az ajándék tulajdonjogát már a megajándékozott fél „birtokolja” és ekkor kell befizetni az illeték összegét is, persze csak ha kötelező.

Mit tartalmaz az ajándékozási szerződés?

Azokat az adatokat, amelyek az ingatlan tulajdoni lapjáról származnak: pontos cím, esetlegesen bejegyzett haszonélvezeti jog, ha több tulajdonosról van szó, akkor a tulajdoni hányad.

Tartalmazza még az ajándékozó és a megajándékozott adatait, a fennálló illetékmentességet, a hatályba lépés időbeli feltételét (ez a halál esetén vagy a nagykorúvá válásra vonatkozó ajándékozásnál lehet lényeges)

Ajándékozás halál esetén

A halál esetére szóló ajándékozási szerződésnél nem viseli a hagyatéki eljárás terheit az ajándékozott. Azonban az ajándékozó haszonélvezeti jogot gyakorolhat igény esetén az ingatlanon a hatálybalépés előtt. A halál esetére szóló ajándékozást közös megegyezéssel módosítani lehet vagy akár meg is lehet szüntetni.

Kiskorú személy is ajándékozhat?

Nagy értékű ajándékot hivatalosan csak a nagykorú, cselekvőképes személy ajándékozhat. A kiskorúak az illetéktörvény szerint korlátozottan cselekvőképes személyeknek számítanak, ezért az általuk elajándékozott vagyontárgyakat (laptop, telefon stb.) a családjuk visszakövetelheti, akár még bírósági úton is.

Van adója az ingatlan ajándékozásnak?

Az ajándékozónak és megajándékozottnak sem kell fizetnie személyi jövedelemadót ingatlan ajándékozás esetén, ugyanis a tranzakció során nem keletkezett jövedelem egyik fél számára sem.

Azonban ha a megajándékozott 5 éven belül elidegeníti az ingatlant és nyereségre tesz szert, akkor személyi jövedelemadót kell megfizetnie, aminek a mértéke attól is függ, hogy mennyi idő után szabadult meg az ingatlantól.

Hogyan követelhetjük vissza az ajándékot?

Ennek ésszerű, teljesíthető feltételeit az ajándékozási szerződésben rögzíteni kell és ha azt nem tartja be a megajándékozott fél, akkor az ajándékozó visszaveheti az ajándékot.

A polgári törvénykönyv értelmében a következő esetekben lehet ajándékot visszakövetelni:

1. Ha meghiúsult az ajándékozó azon feltétele, amiért az ajándékot adta.

2. Ha az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van az elajándékozott ingatlanra, de csak abban az esetben, ha annak visszaszolgáltatása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

3. Ha az ajándék vagy annak értéke már nem elérhető időközben.

Ingatlan ajándékozási illeték összege

A lakáscélú ingatlanoknál az ajándékozási illeték az ingatlan értékének 9%-a, de egyéb ingatlanoknál (ami lehet telek, garázs, társasházi öröklakás stb.) 18%-ot kell befizetni.

Egyéb ingóság ajándékozási illetéke

Emlékszel mit mond ki az illetéktörvény? A 150 ezer forintos vagy azt meghaladó becsült értékű ajándéknál már van kötelező ajándékozási illeték.

Tehát pl. egy 120 ezer forintos ékszer elajándékozása esetén nem kell illetéket fizetni, azonban egy 250 ezer forint értékű műszaki tárgy elajándékozásánál már kötelező az illetékfizetés.

Maradjunk a fenti példánál!

Ha az ajándékozás feltételeit rögzítettük az ajándékozási szerződésben, akkor a 250 ezer forintos, rögzített, becsült érték 18%-át, azaz 45 ezer forintot kell a megajándékozottnak ajándékozási illeték formájában a NAV irányában befizetni.

Összegzés – Ajándékozási illeték

A fentiekből megtudhattad, hogy kinek kell fizetnie ajándékozási illetéket és hány százalékról van szó pontosan. Olvashattál arról is, hogy mit tartalmaz az ajándékozási szerződés, illetve hogyan szerezhető vissza egy ajándék. Utóbbi esetben kulcsfontosságú, hogy az ajándékozási szerződésben rögzítve legyenek a feltételek.

Amennyiben ingatlannal kapcsolatos útmutatásra, segítségnyújtásra lenne szükséged, szeretnél eligazodni az ingatlanvilág útvesztőjében, akkor keress bátran!