Manapság egyre többen adják bérbe nagy becsben tartott lakásaikat és ingatlanjaikat. Aki már eljutott odáig, hogy ingatlanját kiadja, szinte garantált, hogy emlékeiben élénken él a lakásvásárlással járó ügyintézések alapos procedúrái, hiszen számos dologra kell figyelni mind ingatlanvásárlás előtt, közben, és után is – pláne akkor, amikor kifejezetten bérbeadás céljából adja valaki lakásvásárlásra a fejét.
A lakásbérbeadás kapcsán keletkezett bevétel adóköteles, tehát elmulaszthatatlan a bevételből származó éves bevétel bejelentése és a keletkezett jövedelem után történő adózás.
Ha Te is azon gondolkozol, hogy bérbe adnád ingatlanodat, érdemes már most megismerned a különböző adózási formákat közelebbről, hogy átfogó tudással állj a lakásbérbeadás elé – lássuk, mi mindennel érdemes tisztában lenni!
A lakáskiadás utáni adózás menete magánszemélyként
A magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.
Amennyiben magánszemélyként adod bérbe lakóingatlanodat, az ebből befolyó pénzösszeg önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ezután pedig 15 százalék személyi jövedelemadót vagy köteles fizetni.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy lakásbérbeadás esetében nem a bevétel, hanem a jövedelem adja meg az alapot. A jövedelmedet a bevételedből tudod kiszámolni a költségek levonásával. Tehát nem a teljes bevételed után kell adóznod, hanem azután az összeg után, amit a költségek levonása után kapsz meg.
Mi számít bevételnek?
Lakóingatlan kiadásánál természetesen a bérleti díj bevételnek számít, ezen kívül pedig az egyéb megtérített összegek is ide tartoznak, ilyen például a fizetendő közös költség összege.
Mi számít bevételnek?
Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mivel ilyenkor a szolgáltatás díját nem hárítják át az igénybevétellel arányosan a bérlőre.
Ekkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, amellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.
A szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatóknak, mert így a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.
Tehát a lakóingatlan kiadásánál természetesen a bérleti díj bevételnek számít, ezen kívül pedig az egyéb megtérített összegek is ide tartoznak, ilyen például a fizetendő közös költség összege.
A jövedelem megállapítása:
A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása:
- 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy
- tételes költségelszámolással.
Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer (jövedelem megállapítás) szerint megállapított jövedelme után a 15 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig a NAV-hoz befizetnie.
Fontos megemlíteni, hogy ingatlan kiadásához nem feltétlenül szükséges adószám – lakásodat adóazonosító nélkül is bérbe tudod adni. Természetesen itt is vannak kivételek, mint például a(z):
- egyéni vállalkozók,
- közösségi adószám kiváltására kötelezettek,
- olyan személyek, akik számlát vagy nyugtát állítanak ki számviteli bizonylat helyett,
- nem áfamentes ingatlant kiadó személyek – tehát, ha például egy garázst vagy mélygarázsban található parkolóhelyet szeretnél bérbe adni, akkor ebbe a kategóriába tartozol.
Mi a helyzet, ha egyéni vállalkozó vagy?
Ha nem magánszemélyként, hanem egyéni vállalkozóként adod bérbe ingatlanodat, akkor az esetedben kicsit más a helyzet – ahogy az már fentebb említésre került, egyéni vállalkozóként mindenképpen szükséged lesz adószámra az adó befizetéséhez.
Mi a helyzet a 25 év alattiakkal?
A 25 év alatti egyéni vállalkozók esetében, akinek a tevékenységei közé tartozik az ingatlan bérbeadás, és ebből bevételt is szerez, a rájuk vonatkozó kedvezmények bármiféle probléma nélkül alkalmazhatóak.
A lehetőségek alapos felmérése
Mint mindig, érdemes tüzetesen megvizsgálni, hogy pontosan milyen lehetőségek vagy éppen kedvezmények, könnyítések állnak előttünk, ha adózásról van szó. A terminológiák útvesztőjében a releváns, naprakész és lényegre törő információ megtalálása sokszor időigényes és több kérdés is felmerülhet benned, amire a válaszok megtalálása nehézségeket okozhat.
Az interneten remek források állnak a rendelkezésedre, amikből tájékozódni tudsz, de egy külsős véleménye is rengeteget számíthat. Egy megbízható könyvelő és egy alapos szaktudással rendelkező adószakértő meglátásai felbecsülhetetlen értékkel bírhatnak számodra. Segítségükkel megerősítést kaphatsz tudásoddal kapcsolatban, ha pedig valami felett elsiklott a tekinteted vagy netalántán egy új jogszabály lép életbe, első kézből tájékozódhatsz a legaktuálisabb változtatásokról és szabályokról.
Emellett pedig egy szakember olyan lehetőségekre is rámutathat, amik lehet, hogy előtted eddig rejtve voltak – hiszen egy külsős egy más perspektívából közelíti meg a helyzetet szakértelme és tapasztalatai révén.
Lakóingatlan bérbeadás utáni adózás – összegzés
Mindezt összegezve, a lakásbérbeadás ígéretes jövedelemforrás, azonban elengedhetetlen, hogy a jövedelem utáni adózás hogy s mint-jével tisztában legyünk és naprakész információval rendelkezzünk.
Az adó befizetésének a menete magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében eltérő – az ebben felmerülő, sokszor összetett különbségekről pedig érdemes egy szakemberrel konzultálni, hogy a lehető legalaposabb felvilágosítást kapjuk.
Ha pedig további útmutatásra van szükséged és szeretnél otthonosan mozogni az ingatlanpiacon, fordulj hozzám bizalommal!
Legutóbbi hozzászólások