Örököltél, de nem tudod, hogy mennyit kell utána adózni? Szeretnéd tudni, hogyan mentesülhetsz az örökösödési illeték alól? Ebben a cikkben minden lényeges kérdésre választ kapsz.
Ha nemcsak az illeték érdekel, hanem maga az értékesítés teljes folyamata is, kezdd az örökölt ingatlan eladásáról szóló gyakorlati útmutatóval.
Illetékfizetési kötelezettség?
Nagy valószínűséggel akkor találkozol ezzel a kérdéssel, amikor örökössé válsz. Sőt, nemcsak a kérdéssel, hanem néhány ezzel járó kellemetlenséggel is.
Persze, egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben ki kell fizetned az illetéket.
Ez az írás megmutatja, hogyan néz ki valójában az adósság öröklése vagy éppen hogyan történik a vagyontárgyak összeírása.
Először is tegyünk tisztába néhány alapfogalmat!
Ki számít örökösnek és mit nevezünk örökösödési illetéknek?
Örökös: az számít örökösnek, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja. Kétség esetén azonban örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
Örökösödési illeték: az örökléssel történő vagyonszerzéshez kapcsolódó illeték, amelyet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályoz. Nem minden öröklés után kell fizetni: több rokoni kapcsolat esetén teljes mentesség jár.
Kellemetlen, mégis szükséges
Az örökléssel kapcsolatos feladatok a hozzátartozókat érintik, ezért kulcsfontosságú képben lenni a szabályokkal és az eljárásokkal. Az öröklés folyamatában bizony kihagyhatatlanok az állami szervek, az a bizonyos hivatalos út. Könnyen lehet ugyanis, hogy örökösödési illetéket kell fizetned.
Ehhez hasonló témát már korábban érintettünk a nagyobb vagyon megszerzése esetén, amikor a vagyonszerzési illetékről volt szó.
Mitől függ az örökösödési illeték mértéke?- Ingatlannal kapcsolatos eltérések
Az illeték mértéke általánosságban 18 százalék.
Milyen kategóriák tartoznak ide?
· 300 ezer forintnál magasabb összegű készpénz
· 300 ezer forintnál magasabb értékű bankbetét
· 300 ezer forintnál magasabb értékű bankszámla.
Egyébként ide tartoznak az autók is, mivel ezek az érvényben lévő vagyonszerzési illetékhez igazodnak.
Ha örököltél ingatlant és szeretnéd kiszámolni, mennyi adófizetési kötelezettséged lehet eladáskor, használd az örökölt ingatlan eladása utáni adózás kalkulátort.
Az örökösödési illeték mellett sokszor felmerül a szerzési érték, értéknövelő beruházások és eladási adózás kérdése is, ezért érdemes a témát együtt kezelni a kalkulátorral.
Na de vissza az ingatlanos témához!
Lakás, lakásban szerzett tulajdonrész vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után 9 százalék (!) illetéket kell fizetni.
Mi az örökösödési illeték alapja?
Amikor kiszámolod az örökösödési alapot, mindig a tiszta értéket kell figyelembe venned.
Mit jelent ez?
Az örökölt vagyon értékéből le kell vonni a költségeket és a tartozásokat. Így a veszteségek összefoglaló neve a hagyatéki teher.
Mit értünk hagyatéki teher alatt?
Amit az örökség értékéből vonunk le. Figyelem, szép kis lista következik!
Ilyen lehet…
…az adósságok vagy tartozások összege. Pl. személyi kölcsön vagy jelzáloghitel, amit az örökül hagyó nem vagy nem teljes mértékben fizetett vissza a banknak. Ebben az esetben az örökség elfogadásával bizony neked kell fizetni az adósságot
…a közjegyzői díj.
…a gondnok költsége. A gondnokot (aki ebben az esetben hivatalos személynek számít) a hagyatéki eljárás segítése céljából rendelik ki a családodhoz.
…a temetés költsége.
…a végrendeleti végrehajtó díj.
Fontos infó 1: A levonáshoz igazolnod kell a fenti kiadásokat valamilyen hivatalos dokumentummal, kivételt ez alól a temetés költsége jelenti.
Fontos infó 2: Tehát csökkentheted az illeték alapját pl. a közjegyzői díjjal vagy a temetés költségével is.
Mitől függ az örökösödési illeték mértéke?
Az öröklési illeték általános mértéke 18%. Lakástulajdon, lakástulajdonban szerzett tulajdoni hányad és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor a mérték 9%. Más ingatlan nem automatikusan tartozik a 9%-os lakástulajdon-szabály alá. A mentességeket minden esetben külön kell vizsgálni. (Örökösödési illeték kalkulátor)
Örökölt ingatlan eladása utáni adózás – kalkulátorral
Az öröklés után sokan döntenek az ingatlan továbbértékesítése mellett. Ilyenkor az örökösödési illetéktől függetlenül külön számít a személyi jövedelemadó (SZJA). A fizetendő összeg függ a hagyatéki értéktől, az eladási ártól, valamint az esetleges értéknövelő beruházásoktól.
A pontos összeget gyorsan ellenőrizheted az ingatlanos oldalon elérhető kalkulátorral:
Örökölt ingatlan eladása utáni adózás kalkulátor
Hogy számoljuk ki az illetéket?
Ez nemcsak annyiból áll, hogy az örökölt ingatlan értékét megszorzod 0.09-cel. Az illeték alapja (ahogy fent is olvashattad) az ingatlan tiszta értéke, tehát abból minden adósságot és tartozást levontak. Persze, ha van, az adósságot is öröklöd.
Örökösödési illeték kiszámítása
Két példát szeretnék mutatni!
1. Tegyük fel, hogy örökölsz egy 30 millió forintot érő lakást. Az örökhagyó (aki nem a közeli rokonod, hozzátartozód) erre az ingatlanra felvett hitelt, de a tartozásból maradt még 8 millió forint. Te vagy az egyedüli tulajdonos (tehát 100%-ban a tiéd az örökölt tulajdoni hányad), így a következő összeggel kell számolnod:
Költség: 8 millió forint.
Fizetendő örökösödési illeték: 1 millió 980 ezer forint.
2. Maradjunk az öröklött, 30 milliót érő lakás példájánál! Csakhogy most 4, távolabbi rokon örököl, ugyanúgy 8 millió forintos örökhagyói tartozással. Az öröklésre 3:2:2:1 arányban kerül sor.
Az első távolabbi rokon így 11 millió 250 ezer forintot, a második és a harmadik távolabbi rokon fejenként 7 millió 500 ezer forintot, míg a negyedik 3 millió 750 ezer forintot örököl a vagyonból.
Hogy jött ki ez az összeg?
Úgy, hogy a 3:2:2:1 alapján 8-at kapunk, ennyi részre kell elosztani a 30 milliót. Egy rész így 3 millió 750 ezer forintot jelent. Az első örökös háromszor 3 millió 750 ezret örököl, azaz 11 millió 250 ezret, az utolsó pedig 3 millió 750 ezret.
Az öröm előtt
Azonban a fenti két példában megjelenő „szereplők” csak akkor kaphatják meg a pénzt, ha rendezik a 8 milliós tartozást.
Az első példánál ugye teljes egészében neked kell kifizetni az adósságot. Ez tiszta sor.
A második példában az „első embernek” 3 milliós tartozása, a második és harmadik embernek 2-2 millió forintos tartozása, míg a negyediknek 1 millió forintos tartozása van.
Hogy mentesülhetsz az örökösödési illeték fizetése alól?
Könnyen előfordulhat, hogy teljes mentességet kapsz, de a leggyakoribb eset a fizetendő illeték mértékének csökkentése.
Tehát az örökösödési illeték alól teljesen mentesülnek:
– Egyenesági rokonok: gyermekek, unokák, dédunokák, szülők, nagyszülők, dédszülők.
– Házastárs, bejegyzett élettárs.
– Testvérek. (A testvérek közötti öröklés/ajándékozás teljesen illetékmentesen történik. Ez az engedmény a fogadott, illetve a féltestvérekre is vonatkozik.
Továbbá nem kell örökösödési illetéket fizetned:
– 300 ezer forintnál kisebb ingóérték után.
– Telek, illetve telekben szerzett tulajdoni hányad esetén, akkor ha 4 éven belül lakóházat épülsz a kapott területre és ezt a szándékodat a NAV felé is jelzed.
– Lakástakarék útján örökölted az ingatlant.
– Ha az örökséget tudományos, oktatási, művészeti közművelődési vagy közjóléti célra használod fel.
Mikor kell kifizetned az örökösödési illeték csak egy részét?
Pl. tulajdonrész, lakástulajdon, illetve lakástulajdonhoz kötődő vagyoni értékű jog öröklése esetén csak az általános örökösödési illeték felét, azaz a már fent említett 9 százalékot kell kifizetned.
A mostoha- és nevelt gyermek, valamint a mostoha- és nevelőszülő által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentes. Ha az örökös más vagyontárgy után kedvezőbb mentességet kap, azt kell először figyelembe venni.
Örökösödési illeték a gyakorlatban – Ez a feladatod örökösként
1. Vedd számba a vagyonelemeket!
Tehát írd össze azokat az ingóságokat és ingatlanokat, amik a központi nyilvántartásban is szerepelnek. Pl. bankszámlák, lakástakarék, betétkönyvek, gépjárművek, nyaralók, házak és lakások.
Részletes lista szükségeltetik, ugyanis a közjegyző nem fogja venni a fáradságot, hogy felkeresse a bankokat az örökhagyó esetlegesen meglévő vagyona után kutatva.
A közjegyző ugyanakkor kötelezően ellenőrzi, hogy az elhunytnak van-e végakarata a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában.
Ha pl. egy vagyonelem később derül ki számodra, azt jelezned kell a hagyatéki tárgyaláson.
Sajnos emiatt a folyamat jócskán elhúzódhat. Ugyanakkor vannak olyan megtakarítási formák, amelyek a kedvezményezett feltüntetésével hagyatéki eljárás nélkül örökíthetők. Pl. az államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági formák.
2. Tájékozódj körültekintően!
A sajnálatos haláleset után érdemes minél gyorsabban felvenni a kapcsolatot az elhunyt személy bankjával és az önkormányzattal.
3. Figyelj oda a számolásra!
A fentiek alapján már pontosan tudod, hogy a vagyon mellett az adósságot is lehet örökölni. Ha elfogadod a hagyatékot, akkor ahhoz társul a tartozás is, aminek rendezése a te feladatod. Ehhez felhasználhatod az örökölt értékét, illetve a saját pénzedet is.
Utóbbi esetben nincs szükség arra, hogy eladd az örökölt ingatlant, hanem úgy fizetheted a havi törlesztőt, mintha a kölcsönt te vetted volna fel. Tehát mielőtt elfogadod az örökséget, gondold végig alaposan, mekkora költségekre számíthatsz!
4. Kövesd a hagyatéki eljárást és a bejelentési szabályokat!
Ha a hagyatékban belföldi ingatlan van, azt kötelező leltározni. A hagyatéki leltárt a jegyző készíti elő, majd a hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja le. A közjegyző hagyatékátadó végzése alapján a NAV is megkapja az illeték megállapításához szükséges adatokat.
A 90 napos NAV-bejelentési szabály nem általános, minden örökösre vonatkozó ingatlanos határidő. Ha nem indul hagyatéki eljárás, az örökösnek bizonyos örökölt ingóságokat a HK jelű hagyatéki kimutatáson kell bejelentenie az örökhagyó halálától számított 90 napon belül.
5. Ha a NAV illetéket állapít meg, figyelj a fizetési határidőre!
Ha fizetendő öröklési illeték keletkezik, a NAV fizetési meghagyásban közli az összeget. A megállapított illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
Ha a fizetés gondot okoz, érdemes még a határidő lejárta előtt utánanézni a NAV-nál elérhető fizetési kedvezményeknek. Késedelmes teljesítés esetén pótlék is felmerülhet.
Összegzés
Tehát ha az öröklés menetével tisztában vagy, ha pontosan tudod, mikor mentesülsz az illetékfizetési kötelezettség alól, akkor komoly kellemetlenségektől kímélheted meg magad.
Örökösödési illeték kapcsán a következőkre figyelj:
1. Vedd számba a vagyonelemeket!
2. Tájékozódj körültekintően!
3. Figyelj oda a számolásra!
4. Jelentsd be a hagyatékot!
5. Fizesd be az örökösödési illetéket!
Ha több örökösről van szó, akkor vedd fel a kapcsolatot a „többiekkel” és együtt kezdjétek el az ügyintézést! Figyelj az öröklött vagyon mellett az átruházott adósság mértékére is, hiszen csak együtt tudod elfogadni a kettőt.
Ha pedig ingatlanos tudásodat bővítenéd, akkor ajánlom szeretettel a könyveimet, illetve ha útmutatásra, segítségre lenne szükséged, keress bátran!
Gyakran Ismételt Kérdések
Nem. 2026-ban az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész illetékmentes; a mentesség a házastársra, bejegyzett élettársra és testvérre is kiterjed.
Lakóingatlan esetén 9%, egyéb vagyonnál 18%.
Igen, SZJA vonatkozik rá, de sok esetben az adóalap nulla. A kalkulátorral pontosan kiszámítható.
Az örökösödési illeték a szerzéshez kapcsolódik, az SZJA pedig az értékesítéshez.
Hagyatéki végzés, értékbecslés, közjegyzői iratok.
A szerzőről
Mlinárik Márton – ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó és a mlinarikmarton.hu alapítója. Több száz lakáseladás után pontosan tudja, mit keresnek a vevők – és hogyan érdemes hitelben, időzítésben, stratégiában gondolkodni. Ismerd meg őt itt →
Legutóbbi hozzászólások