Egy ingatlan adásvétele nem ott bukik el, hogy szép-e a nappali vagy jók-e a fotók.
Sokkal gyakrabban ott, hogy nincs rendben a tulajdoni lap, hiányzik egy társasházi dokumentum, rendezetlen a haszonélvezeti jog, nem tiszta a közműhelyzet, vagy egyszerűen mást mutatnak a papírok, mint a valóság.
Ebben a cikkben végigvesszük azt a 38 pontos ingatlan-adásvételi ellenőrzőlistát, amit eladóként és vevőként is érdemes átnézni.
Van az a kellemetlen pillanat, amikor az ember azt hiszi, mindent látott már. Aztán az ingatlanpiac finoman megkopogtatja a vállát, és azt mondja: „Barátom, ülj csak vissza egy kicsit az iskolapadba.”
Nekem is volt az utóbbi időben néhány olyan ügyem, ahol utólag azt mondtam: ezt az ingatlant nem kellett volna így megvenni. Vagy legalábbis nem ebben a formában, nem ilyen előkészítéssel, nem ilyen kockázatok mellett. És ezt úgy mondom, hogy 18 éve vagyok az ingatlanszakmában.
Pont ezért raktunk össze az ügyvédeinkkel egy 38 pontos ingatlan-adásvételi ellenőrzőlistát. Nem azért, mert bárkiből félállású jogászt szeretnénk faragni — hanem azért, mert egy ingatlanügyletben sokszor nem az fáj igazán, amit nem tudsz megoldani, hanem az, amiről túl későn derül ki, hogy egyáltalán létezik.
Ha eladó vagy, egy rendezetlen dokumentum, egy furcsa széljegy vagy egy hiányzó társasházi papír simán elviheti a vevőt.
Ha vevő vagy, ugyanez alkuhoz segíthet — vagy megmenthet attól, hogy egy problémás ingatlannal évekre beszorulj.
Ha még az egész folyamat elején jársz, először érdemes átnézni, hogyan épül fel az ingatlan eladás menete, mert a dokumentumok előkészítése már jóval a hirdetés feladása előtt elkezdődik.
Rövid válasz: mit kell ellenőrizni ingatlan adásvétel előtt?
Ingatlan adásvétel előtt legalább hat területet érdemes átnézni: az ingatlan-nyilvántartást, a rendelkezési jogot, a társasházi vagy közös tulajdoni dokumentumokat, a pénzügyi és közüzemi ügyeket, a valóság és a papírok egyezését, valamint a speciális jogi helyzeteket. Ide tartozik többek között a tulajdoni lap, a terhek, széljegyek, haszonélvezeti jog, elővásárlási jog, közös költség, közműtartozás, használati megosztás, valamint az is, hogy az ingatlan tényleges állapota megfelel-e a hivatalos dokumentumoknak.
Miért nem elég annyi, hogy „szép a lakás”?
Sokan úgy gondolkodnak, hogy egy ingatlaneladás előkészítése nagyjából ennyi: kitakarítunk, csinálunk pár fotót, felrakjuk a hirdetést, aztán várjuk a vevőt. Ez részben igaz. Csak pont a veszélyesebb része marad ki.
A vevő ugyanis nemcsak falakat, ablakokat és négyzetmétert vesz — hanem biztonságérzetet. Azt akarja érezni, hogy amit megvesz, az jogilag, pénzügyileg és műszakilag is rendben van. Ha valami gyanús, elindul a fejében a kis belső vészcsengő: „Oké, ezt látom. De mi van még, amit nem látok?”
És innentől már nem az van, hogy tetszik-e neki a lakás. Hanem az, hogy mer-e dönteni.
A 38 pontos ingatlan-adásvételi ellenőrzőlista
Az alábbi lista nem helyettesíti az ügyvédet, a műszaki szakembert vagy az értékbecslőt. De arra tökéletes, hogy tudd, milyen kérdéseket kell időben feltenni. És hidd el: egy ingatlanügyletben a jó kérdés néha több millió forintot ér.
1. Mit mutat az ingatlan-nyilvántartás?
Az ingatlan alapdokumentuma a tulajdoni lap. Nem a hirdetés. Nem az eladó elmondása. Nem a szomszéd néni emlékezete.
Ebből derül ki, hogy papíron mi is az az ingatlan, kinek a tulajdonában van, és milyen jogok vagy terhek kapcsolódnak hozzá.
- Friss tulajdoni lap lekérése. Mindig aktuális tulajdoni lapból dolgozzunk. Nem tavalyiból. Frissből.
- A tulajdonos személyének ellenőrzése. Az szerepel tulajdonosként, aki el akarja adni az ingatlant?
- Több tulajdonos vizsgálata. Ha több tulajdonos van, mindenkinek részt kell vennie az ügyletben.
- Tulajdoni hányadok ellenőrzése. Nem mindegy, hogy valaki 1/1 tulajdonos, vagy csak egy tulajdoni hányad tulajdonosa. Osztatlan közös tulajdonnál ez különösen izgalmas tud lenni — és az „izgalmas” itt nem azt jelenti, hogy jó értelemben.
- Terhek ellenőrzése. Van-e jelzálogjog, végrehajtási jog vagy más bejegyzett teher az ingatlanon? Egy teher nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügylet nem megoldható — de tudni kell róla. Előre.
- Haszonélvezeti jog ellenőrzése. Ha van haszonélvező, az nagyon fontos szereplő. A haszonélvezeti jog nem dísz a tulajdoni lapon.
- Elővásárlási jog ellenőrzése. Van-e olyan személy, tulajdonostárs, önkormányzat vagy más jogosult, akinek elővásárlási joga van?
- Vevői jog vagy más bejegyzett jog vizsgálata. A nagyvonalúság az ingatlanjogban drága hobbi.
- Széljegyek ellenőrzése. Ha a széljegyen folyamatban lévő ügy látszik, az már egészen más történet.
- Rendeltetési mód ellenőrzése. Ami lakásként van hirdetve, az papíron is lakás? Vagy műhely, tároló, pince, üzlethelyiség? A rendeltetési mód befolyásolhatja a hitelezhetőséget és a későbbi értékesíthetőséget is.
2. Ki rendelkezhet az ingatlannal?
A tulajdonjognak van birtoklási, használati és rendelkezési oldala is. Magyarul: ki dönthet az ingatlan sorsáról?
- Van-e teljes rendelkezési jog? Az eladó valóban jogosult eladni? Nem csak használja, nem csak lakik benne, nem csak családtagként intézkedik?
- Elidegenítési és terhelési tilalom ellenőrzése. Ha ilyen szerepel a tulajdoni lapon, az komoly korlát.
- Minden tulajdonos alá tud-e írni? A „majd ő is biztos beleegyezik” nem szerződéses stratégia. Inkább családi legenda.
- Meghatalmazás megléte. Ha valaki meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazásnak meg kell felelnie a jogi követelményeknek.
- Meghatalmazás tartalmának ellenőrzése. A meghatalmazott jogosult szerződést aláírni? Foglalót átvenni? Vételárat kezelni?
- Haszonélvező szerepének rendezése. Az ő jogát is rendezni kell, különben a vevő joggal fogja kérdezni: „És akkor én pontosan mit is veszek meg?”
- Örökölt ingatlan eladása esetén hagyatéki végzés ellenőrzése. Lezárult-e a hagyatéki eljárás, és az örökösök ténylegesen tulajdonosként szerepelnek-e?
- Kimaradt hagyatéki elemek vizsgálata. Előfordulhat, hogy a hagyatékból kimarad egy garázs, telekrész, melléképület.
- Céges tulajdon esetén képviseleti jog ellenőrzése. Ki jogosult a cég nevében aláírni — ügyvezető, tulajdonos, több személy együtt?
- Céges döntés megléte az eladásról. Szükséges-e tulajdonosi, taggyűlési vagy más belső döntés?
3. Társasházi és közös tulajdoni papírok
Ez az a rész, amit az eladók nagyon gyakran alulbecsülnek. A tulajdoni lapig még sokan eljutnak — a társasházi papírokig már kevesebben. Pedig egy lakásnál nem csak az számít, hogy mi van a lakásajtón belül.
- Társasházi alapító okirat beszerzése. Ebből derül ki, pontosan mi tartozik az adott lakáshoz, és mi az, ami közös tulajdon.
- Külön tulajdonú részek ellenőrzése. A lakáshoz tartozik-e pince, tároló, garázs vagy más helyiség — papíron is?
- Közös tulajdonú részek tisztázása. A közös kert, lépcsőház, padlás, udvar vagy folyosórész használata gyakran okoz félreértést.
- Garázs vagy beálló jogi státuszának ellenőrzése. Tulajdonjog? Kizárólagos használati jog? Bérleti lehetőség? Csak „mindig mi álltunk oda”? Ez négy teljesen külön világ.
- Tároló jogi státuszának ellenőrzése. Egy tároló nagyon jól hangzik a hirdetésben, csak nem árt, ha papíron is az adott lakáshoz tartozik.
- SZMSZ beszerzése. A szervezeti és működési szabályzat megmutatja, hogyan működik a társasház.
- Házirend ellenőrzése. Felújítás, zaj, kisállat, közös terek használata, rövid távú kiadás — ezekre mind lehetnek szabályok.
- Airbnb vagy rövid távú kiadás korlátozásának ellenőrzése. Ha a társasház tiltja, az alapjaiban változtathatja meg az ingatlan értékét egy befektető vevőnek.
- Társasház pénzügyi helyzetének vizsgálata. Van felújítási alap? Van nagyobb tartozása a háznak? Várható nagyobb beruházás?
- Közös költség tartozás ellenőrzése. Vevőként érdemes rákérdezni, van-e nullás igazolás vagy közös képviselői nyilatkozat.
- Osztatlan közös tulajdon esetén használati megosztás ellenőrzése. Ha ez nincs rendben, abból később nagyon csúnya viták lehetnek.
4. Pénzügyi és közüzemi ügyek
Ez az a rész, amiről sok eladó azt gondolja: „Majd átírjuk, aztán kész.” Hát… jó esetben. Rossz esetben kiderül, hogy tartozás van, nem jó néven fut az óra, rendezetlen a közmű.
- Közüzemi tartozások ellenőrzése. Villany, gáz, víz, távhő, közös költség — minden legyen tiszta.
- Nullás igazolások bekérése. Eladóként bizalomépítő, vevőként megnyugtató.
- Mérőórák ellenőrzése. Megvannak, hozzáférhetők, leolvashatók, átírhatók?
- Szolgáltatói szerződések rendezése. Nem az elhunyt nagymama vagy egy régi tulajdonos nevén futnak még?
- Hitellel vásárló vevő finanszírozhatóságának vizsgálata. A tulajdoni lap, a rendeltetési mód, a műszaki állapot és a jogi rendezettség is befolyásolhatja a banki döntést.
5. Egyezik-e a valóság a papírokkal?
Ez az egyik kedvenc témám.
Mert itt szoktak jönni azok a mondatok, hogy „ja, hát az a kis hozzáépítés már régóta ott van”, vagy „a tetőtér be van építve, de mindenki így csinálta az utcában”. Ilyenkor az ember vesz egy mély levegőt, és megpróbál nem nagyon szomorúan nézni.
- Térképmásolat és valós állapot összevetése. A papírok szerint is ott van az épület, ahol a valóságban? Szerepel a garázs, melléképület, bővítés, terasz, tetőtér?
- Engedély nélküli bővítések, átépítések ellenőrzése. Nem minden átalakítás baj — de az már baj lehet, ha egy fontos épületrész nincs feltüntetve, nincs rendezve, vagy jogilag nem tiszta. Eladásnál alkualap, vásárlásnál komoly kockázat.
Speciális esetek, ahol különösen óvatosnak kell lenni
A fenti 38 pont sok ügyletnél elegendő kiindulópont. De vannak olyan helyzetek, ahol érdemes még óvatosabbnak lenni:
- örökölt ingatlan,
- osztatlan közös tulajdon,
- haszonélvezettel terhelt ingatlan,
- elővásárlási joggal érintett ingatlan,
- céges tulajdonban lévő ingatlan,
- jelzáloggal vagy végrehajtással terhelt ingatlan,
- papíron nem rendezett bővítés vagy melléképület.
Ezek nem feltétlenül jelentik azt, hogy az ingatlan eladhatatlan. Csak azt jelentik, hogy nem szabad úgy nekimenni, mintha minden teljesen átlagos lenne. Mert ami átlagosnak tűnik a hirdetésben, az az ügyvédi asztalon néha elkezd nagyon nem átlagos lenni.
Mit írtak az olvasók a YouTube-videó alatt?
A videó alatt eddig 13 hozzászólás érkezett, és néhányat érdemes kiemelni — pont azt mutatják, milyen valós helyzetekkel találkoznak az emberek ingatlanügyleteknél.
Amikor az osztatlan közös tulajdon mindent eldönt
„Én még annyit tennék hozzá, hogyha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, nem árt az ügyvéddel utánanézni, élnek-e még a tulajdoni lapon lévő személyek. Nekem óriási szerencsém volt, mert sikeresen megtaláltuk a hozzátartozót, és a hagyatéki eljárás elindítására fel lett szólítva, hogy ki tudjam vásárolni. Ha nem tudtuk volna megtalálni az elhunyt hozzátartozóját, soha nem lehetne enyém az ingatlan.”
— @minesweeperboi
Garázs, ami papíron sosem lett volna eladható
„Vettem volna garázst, Havannán 12 millió forint körül mozognak most. 8 millióért hirdette az eladó, de mikor helyrajzi számot kértem, derült ki, hogy ez valami nagyon fura helyzet: garázsszövetség tulajdonában van, és a tulajnak csak örök bérleti joga van. A garázsszövetség mostanra megszűnt, nincs akit el lehetne érni, és az önkormányzat tulajdonában van még a garázssor. 2,5 milliót mondott legvégül az eladó, hogy adja a papírokat, én a pénzt, és majd kitisztázom magam, ha akarom. Mondtam, hogy így nem érdekel — valószínűleg nincs is joga neki ezt eladni.”
— @kzsotl1
„Készpénzes” lakások, két párhuzamos ügy
„Köszi Marci! Nekem kettő is van, éppen aktuális; de »készpénzes« lakások. Szép cifra sztorik, szívesen megosztom, de kommentben csak rövidített verziót.”
— @daathdorothiel
És persze sokan jeleztek vissza, hogy maga a videó hasznos volt — köszönet @altalink2230, @katalinlaczko5151, @cristalpainting és a többieknek a visszajelzésekért.
👉 A teljes beszélgetést a YouTube-videó alatt tudod megnézni — és ha neked is van hasonló tapasztalatod, oszd meg a hozzászólásokban!
Eladóként miért éri meg ezt előre végignézni?
Azért, mert az ingatlaneladásnál a bizonytalanság pénzbe kerül. Ha a vevő bizonytalan, három dolgot csinál: alkudni kezd, időt kér, vagy eltűnik. És egyik sem az eladó kedvenc sportága.
Ha viszont előre rendben vannak a dokumentumok, tiszta a tulajdoni lap, megvannak a társasházi papírok, rendezett a közműhelyzet, és tudod, hogy a valóság egyezik a papírokkal, akkor teljesen más pozícióból tárgyalsz. Nem magyarázkodsz. Nem kapkodsz. Nem akkor kezdesz dokumentumokat vadászni, amikor a vevő ügyvédje már a harmadik kérdést küldi.
És ami talán a legfontosabb: profibbnak tűnsz. Márpedig egy nagy értékű döntésnél a profizmus bizalmat épít.
Vevőként miért hasznos ez a lista?
Vevőként ez a lista legalább ennyire fontos. Mert lakást nézni könnyű: jó fények, szép nappali, kellemes konyha, „ide pont beférne a kanapé”. Aztán később kiderül, hogy a tároló nem is a lakáshoz tartozik, a társasházban nagy felújítás készül, a haszonélvezeti jog nincs rendezve, vagy a bővítés nincs feltüntetve. Ez már kevésbé romantikus.
Ha vásárlói oldalon állsz, akkor ezt a listát érdemes együtt kezelni az ingatlan vásárlás menete és buktatói cikkel, mert ott részletesebben végigvesszük, mire figyelj, mielőtt aláírsz.
Ha vevőként tudod, mit kell ellenőrizni, akkor nem csak benyomás alapján döntesz. Hanem kérdezel. És ha problémát találsz, három dolgot tehetsz: további dokumentumokat kérsz, szakembert vonsz be, vagy alkut kezdeményezel. Ez nem bizalmatlanság — ez felelős döntés.
És mi a helyzet a lakás látványával?
Persze, nem azt mondom, hogy a látvány nem számít. Nagyon is számít. A penész, az ázásnyom, a repedés, a rossz szag, a rendezetlenség, a sötét fotó vagy a túlzsúfolt nappali mind elbizonytalaníthatja a vevőt.
De fontos különbséget tenni:
- a szép lakás segít eladni,
- a rendezett dokumentáció segít biztonságosan eladni.
A kettő együtt az igazi. Nem kell minden ingatlant luxusra felújítani. De rend, tisztaság, átláthatóság és őszinteség kell.
Konkrét példa: mennyit bukhat egy rosszul előkészített ingatlan?
Tétel | Költség | Potenciális alku |
Festés | 250 000 Ft | akár -1 000 000 Ft |
Rendrakás, lomtalanítás | 80 000 Ft | akár -500 000 Ft |
Profi fotózás | 60 000 Ft | gyorsabb eladás |
Fürdőszobai javítások | 120 000 Ft | akár -700 000 Ft |
Home staging | 150 000–300 000 Ft | akár több millió Ft árkülönbség |
Mit érdemes ebből hazavinni?
Az ingatlan adásvétele nem akkor kezdődik, amikor felkerül a hirdetés. És nem is akkor, amikor megjön az első komoly vevő. Hanem akkor, amikor először őszintén végignézed: mit árulok, ki jogosult eladni, mi van a papírokban, mi van a valóságban, milyen kockázatok vannak, és ezekből mit kell előre rendezni.
Eladóként ez gyorsabb, tisztább és erősebb pozíciójú értékesítést jelenthet. Vevőként pedig biztonságosabb döntést és akár jobb alkupozíciót.
Az ingatlanpiacon sok pénzt lehet bukni azon, amit nem nézünk meg időben. És sok pénzt lehet megspórolni azzal, ha még a szerződés előtt kiderül, ami később fájna.
Gyakran ismételt kérdések
Ingatlan adásvétel előtt érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot, a tulajdonosokat, a terheket, széljegyeket, haszonélvezeti jogot, elővásárlási jogot, társasházi dokumentumokat, közös költség tartozást, közüzemi helyzetet, valamint azt, hogy a valós állapot egyezik-e a hivatalos papírokkal.
A tulajdoni lap mutatja meg, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, milyen jogok és terhek vannak bejegyezve, van-e széljegy, haszonélvezet, jelzálog vagy más korlátozás. Ez az ingatlan egyik legfontosabb alapdokumentuma.
Azért, mert a hiányzó vagy rendezetlen dokumentumok elbizonytalaníthatják a vevőt, alkualapot teremthetnek, lassíthatják az ügyletet, vagy akár teljesen meg is hiúsíthatják az adásvételt.
Vevőként ne csak az ingatlan állapotát nézd, hanem a jogi és pénzügyi hátterét is. Kérj friss tulajdoni lapot, nézd meg a társasházi dokumentumokat, kérdezz rá a közös költségre, közművekre, terhekre, haszonélvezetre és arra, hogy minden épületrész szerepel-e a papírokban.
Ha az ingatlan tényleges állapota nem egyezik a hivatalos dokumentumokkal, az problémát okozhat a hitelezésnél, az adásvételnél, az értékbecslésnél vagy a későbbi használatnál. Ilyenkor érdemes ügyvédet, ingatlanszakértőt vagy műszaki szakembert bevonni.
Igen. Az ellenőrzőlista nem helyettesíti az ügyvédet. Arra való, hogy eladóként vagy vevőként tudd, milyen kérdéseket kell feltenni, milyen dokumentumokat kell előkészíteni, és milyen pontokon lehet kockázat az ügyletben.
Akkor, ha több tulajdonos, haszonélvezet, elővásárlási jog, osztatlan közös tulajdon, céges tulajdon, örökölt ingatlan, közműtartozás, engedély nélküli bővítés vagy bármilyen jogi bizonytalanság merül fel. Egy szakértő díja sokszor eltörpül ahhoz képest, amit egy rosszul kezelt ügyletben el lehet bukni.
Az ingatlan adásvétele nem akkor kezdődik, amikor felkerül a hirdetés — hanem akkor, amikor először őszintén végignézed a papírokat, a jogi hátteret és a valós állapotot.
A 38 pontos ellenőrzőlista pont ebben segít: tudd, milyen kérdéseket kell feltenni, mit kell összegyűjteni, és hol lehet kockázat az ügyletben.
Eladóként gyorsabb és erősebb pozíciójú értékesítést jelent. Vevőként biztonságosabb döntést és jobb alkupozíciót.
Nézd meg a teljes videót
A cikkben végigvettük a legfontosabb ellenőrzési pontokat, de a teljes videóban részletesebben is elmagyarázom, miért fontos ezeket átnézni eladóként és vevőként is.
Ha ingatlan eladás vagy vásárlás előtt állsz, érdemes megnézni a videót, mert sok olyan gyakorlati példát és gondolatot találsz benne, ami segíthet elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.
Töltsd le a 38 pontos ingatlan-adásvételi ellenőrzőlistát
Ha szeretnéd kézben tartani a legfontosabb ellenőrzési pontokat, készítettünk belőle egy letölthető, pipálható PDF-et is. Ebben egy helyen látod, mit érdemes átnézni:
- tulajdoni lap,
- terhek és jogok,
- haszonélvezet,
- elővásárlási jog,
- társasházi dokumentumok,
- közös költség,
- közművek,
- használati megosztás,
- valóság és papírok egyezése.
Töltsd le a 38 pontos ellenőrzőlistát, és nézd át még az adásvétel előtt. Ez nem ügyvédi szakvélemény, hanem gyakorlati segítség ahhoz, hogy tudd, mire kell rákérdezni, és hol lehet kockázat az ügyletben.
Beszéljünk a te ingatlanügyledről — 15 percben
A 38 pont jó térkép, de minden ingatlan más történet. Ha eladás vagy vásárlás előtt állsz, és nem vagy biztos benne, melyik pont számít a te helyzetedben a legtöbbet, foglalj egy ingyenes 15 perces villámtanácsadást.
Átnézzük együtt, hol vannak a kockázatok, és milyen sorrendben érdemes lépned. Nem üzletkötés — egy gyors, gyakorlati átbeszélés.
Jogi háttér és további források
A 38 pontos ellenőrzőlista a magyar ingatlanjog és a több mint 18 év gyakorlati tapasztalat alapján készült. Az alábbiakban összegyűjtöttem a legfontosabb jogszabályokat és hivatalos forrásokat, amelyek alapján a témában érdemes tájékozódni.
Vonatkozó jogszabályok
- Ingatlan-nyilvántartás: 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról — a tulajdoni lap, terhek, széljegyek és bejegyzések jogi keretei.
- Társasházi szabályok: 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról — alapító okirat, SZMSZ, közös tulajdon, közös költség.
- Polgári Törvénykönyv: 2013. évi V. törvény (Ptk.) — adásvétel, tulajdonjog, haszonélvezeti jog, elővásárlási jog, foglaló.
- Hagyatéki eljárás: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról — örökölt ingatlan adásvételének előfeltételei.
Hivatalos online szolgáltatások
- Földhivatali Portál — hivatalos elektronikus tulajdoni lap lekérés.
- Lechner Tudásközpont — ingatlan-nyilvántartási és építésügyi információk.
- Nemzeti Jogszabálytár (NJT) — minden hatályos magyar jogszabály egy helyen.
Kapcsolódó útmutatóim
- Hogyan kérj le friss tulajdoni lapot?
- Ingatlan kalkulátorok — vagyonszerzési illeték, törlesztőrészlet, vételár becslés.
- Hitel tanácsadás — ha hitellel vásárolnál vagy bonyolult finanszírozási helyzetben vagy.
Fontos: ez a cikk és a 38 pontos ellenőrzőlista általános tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az ügyvédi, közjegyzői, műszaki szakértői vagy értékbecslői tanácsot. Konkrét adásvételi ügyletnél mindig vonj be megfelelő szakembert — minden ingatlan más történet, és a jó kérdés sokszor több millió forintot ér.
A szerzőről
Mlinárik Márton – ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó és a mlinarikmarton.hu alapítója. Több száz lakáseladás után pontosan tudja, mit keresnek a vevők – és hogyan érdemes hitelben, időzítésben, stratégiában gondolkodni. Ismerd meg őt itt →
Legutóbbi hozzászólások