Megint befűtenek az ingatlanpiacnak?Ingatlanpiaci lapszemle – 2024. október

Ingatlanpiaci lapszemle 2024. október

Az év végéhez közeledve egyre több pozitív hír érkezik az ingatlanpiacot illetően. Bár ez esetben a pozitív is “relatív”, hiszen ha vevő vagy, nem örülsz annak, ha megint befűtenek az ingatlanpiacnak. Csak tudnám, miért tépjük a szánkat akkor a lakhatási válságról? De egy biztos: ha tulajdonos vagy, jól fogsz járni. Megint. Legalábbis a hírek alapján nagyon úgy tűnik…

Tranzakciószámok alakulása szeptemberben

Rögtön bele is vágnék a közepébe az első hírrel, melyben a tranzakciószámok alakulása látható. Az elmúlt hónapban 9754 lakóingatlan cserélt tulajdonost, ami eléggé hasonlító eredmény az augusztusihoz. A piac jelenleg átlagos szinten pörög, érdekes hogy júliusban volt a csúcs ebben az évben eddig, pedig nyáron ritka a magas tranzakciószám.

forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20241001/nezd-meg-mennyi-lakast-adtak-el-szeptemberben-magyarorszagon-713579#

Ebben az évben a 120.000 körül mozgott a tranzakciószám, szóval a piac köszöni szépen, jól van. Tehát akinek nem sikerült 3 hónap alatt eladni az ingatlanát, ott valószínűleg az árral vagy a marketinggel van a baj. A tapasztalataink szerint nem érdemes 20%-al felülárazni az ingatlant, mert nálunk nem akkora divat az alku, mint a török bazárban…

De nézzük a híreket:

Airbnb tiltás és szigorítás Budapesten: Terézváros példája

Szeptemberben Budapesten is fontos döntések születtek a rövid távú lakáskiadás, különösen az Airbnb platform szabályozása kapcsán. Terézvárosban helyi népszavazást tartottak az Airbnb működéséről, és a lakosság többsége az Airbnb szigorításának támogatására szavazott. Az intézkedések célja, hogy visszaszorítsák a rövid távú bérbeadásokat, amelyek a helyi lakók szerint hozzájárultak a bérleti díjak és az ingatlanárak emelkedéséhez, és megnehezítették a hosszú távú lakhatás elérhetőségét.

A 24.hu beszámolója szerint a helyi lakosok és az önkormányzat egyaránt úgy vélik, hogy az Airbnb jelentős mértékben hozzájárult a kerület túlzsúfoltságához és a lakhatási problémák fokozódásához. Az új szabályozás szerint a tulajdonosoknak szigorúbb feltételek mellett lehet csak rövid távon kiadni ingatlanjaikat.

forrás: https://24.hu/belfold/2024/09/16/airbnb-tiltas-terezvaros-nepszavazas-eredmeny/#m14oq4du08md36vnjgjp

Más budapesti kerületek, például az V., VI., VII. és IX. kerületek polgármesterei is mérlegelik, hogy bevezessenek hasonló szigorításokat, hogy megfékezzék a rövid távú lakáskiadás negatív hatásait. A Világgazdaság cikke szerint a turisták általi nagy kereslet tovább nehezíti a helyiek számára megfizethető lakhatás biztosítását, így az önkormányzatok keresik a megoldást a lakhatási válság enyhítésére.

forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/09/airbnb-terezvaros-budapest?utm_medium=social&utm_campaign=vilaggazdasag&utm_source=facebook_boost&fbclid=IwZXh0bgNhZW0BMAABHcq2HgjQkoLI6WvkT10Vr6FwasnEq3C1STNJ60OcC4A3HR14OEqz-Th04A_aem_E4lCh5J-OHWkpUtnl0WgkQ#google_vignette

Nemzetközi példák: Hogyan hatott az Airbnb tiltása más városokban?

Az Airbnb szigorítása nem csak Budapesten, hanem számos más világvárosban is problémákat vetett fel. Barcelona, Berlin, New York és Bécs mind olyan városok, amelyek már évek óta küzdenek az Airbnb okozta kihívásokkal, és különböző megoldásokat próbáltak bevezetni.

  • Berlinben 2016-ban hoztak szigorú szabályozásokat a rövid távú lakáskiadásokra. A törvény értelmében a teljes lakások rövid távú bérbeadása engedélyhez kötött, és csak korlátozott mértékben engedélyezett. Bár a szabályozások visszafogták a lakások Airbnb-n történő bérbeadását, az ingatlanpiac stabilizálódása lassú volt. NowBam elemzése szerint Berlinben nem tapasztaltak jelentős árcsökkenést, inkább az árnövekedés mérséklődött.
  • Barcelona szigorúbb szabályokat hozott, és egyes városrészekben teljesen betiltották az új turisztikai bérbeadási engedélyek kiadását. Ennek célja a helyi lakosság védelme és a bérleti díjak növekedésének megfékezése volt. Az intézkedések pozitív hatása az lett, hogy több ingatlan tért vissza a hosszú távú bérleti piacra, de az árak csökkenését itt sem sikerült teljes mértékben elérni.
  • New York a világ egyik legnagyobb ingatlanpiaca, ahol szintén szigorították a rövid távú bérbeadás szabályait. Bár az Airbnb szabályozása csökkentette a rövid távú lakáskiadások számát, a piaci árak továbbra is magasak maradtak. A lakhatási válság enyhítése érdekében New York hatóságai is komoly bírságokat szabtak ki az illegális bérbeadókra.
  • Bécs azonban sikeres példaként szolgálhat a lakhatási válság elkerülésében. Bécs városvezetése szigorúan ellenőrzi a rövid távú bérbeadásokat, és korlátozza azokat a turisztikai célpontok környékén. The International elemzése szerint ez a szabályozás hozzájárult az ingatlanpiac stabilizálódásához, és Bécsben nincs lakhatási válság.

Lakáshitelek

A magyar kormány szeptemberben bevezette az ingatlanhitelek teljes hiteldíjmutatójának (THM) 5%-os plafonját, amely célja a hitelfelvétel költségeinek mérséklése és a lakásvásárlás megkönnyítése. Az intézkedéstől azt várják, hogy segít stabilizálni a lakáshitelek piacát és növeli a hitelfelvételi kedvet, azonban a pénzügyi szakértők szerint hosszú távon ez a korlátozás a hitelkínálat csökkenéséhez vezethet.

forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20240920_ingatlan-lakas-kamat-thm-ingatlanpiac-bank-5-szazalek-plafon-nagy-marton

A HVG.hu elemzése rámutat arra, hogy a THM-plafon bevezetése ugyan kedvező lehet a hitelfelvevők számára, de a bankok számára kihívást jelenthet, hogy nyereségesen működjenek az alacsonyabb kamatkörnyezetben. Ez különösen a kisebb jövedelmű hitelfelvevők számára jelenthet nehézséget, akik számára a hitelhez jutás feltételei szigorodhatnak.

Európai országokban, például Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, szintén vezettek be hasonló THM-plafonokat, amelyek vegyes eredményeket hoztak. Osler, Hoskin & Harcourt LLP kutatása szerint ezek az intézkedések megvédték a fogyasztókat a túlzott eladósodástól, de sok hitelező visszavonult a piacról, csökkentve ezzel a hiteltermékek elérhetőségét.

Szlovákok a Zemplénben

Borsod megye északi részein, közel a szlovák határhoz már régóta tudott, hogy külföldiek, főleg szlovákok szívesen vásárolnak ingatlanokat. A borsod24.hu cikke szerint eleinte csak nyaralás céljából tették, de mára már akad olyan település, ahol a szlovákok élnek többségben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hivatalosan még nincs olyan település megyénkben, ahol a lakosság több mint a fele külföldi lenne. A Magyar Hang újságírója, Dévényi István azonban úgy fogalmazott az ATV Start műsorában, hogy van olyan település, ahol már szlovák a polgármester, hiszen a község 60 százaléka szlovák, így honfitársukra szavaztak.

Beszélt egy szlovák családdal, akik 20 millió forintnak megfelelő összegért eladták kassai panellakásukat, vettek egy házat a Zemplénben hatmillióért, négyért felújították és még pénzük is maradt. A többség így cselekszik, és már nem csak hétvégi háznak, nyaralónak vásárolnak ingatlant, hanem életvitelszerűen is Magyarországon élnek, munkába viszont visszajárnak Szlovákiába.

 

Az ország legdrágább és legolcsóbb lakótelepei

A haszon.hu cikkét olvasva azt látjuk, hogy az elmúlt évben számottevő lakótelepi forgalmat elérő kerületek közül háromban haladta meg az átlagos négyzetméterár a 800 ezer forintot: Újbudán, a 13. kerületben és a Ferendvárosban.

A nagyobb lakótelepi forgalmat elérő vidéki városok mezőnyét kiemelkedő eredménnyel Budaörs vezeti, míg a második legdrágább teleülés Gödöllő, a harmadik pedig Debrecen.

Ugyanakkor három olyan településünk is van, ahol az átlagos négyzetméterár ennek a harmadát sem éri el: Ózd (124 ezer), Salgótarján (194 ezer) és Komló (206 ezer). Ezt Komló közel 16 százalékos drágulással, Salgótarján lényegében stagnálással, míg Ózd mintegy 5 százalékos árcsökkenéssel érte el.

forrás: https://haszon.hu/megkeresni/ingatlan/lakotelepek-legdragabb-legolcsobb

Végszó

Az ingatlanpiac szeptemberi fejleményei izgalmas lehetőségeket és kihívásokat kínálnak a vásárlók és a befektetők számára. A tranzakciószámok növekedése azt mutatja, hogy a piac élénkül, miközben az árak továbbra is magasak maradnak. A rövid távú bérbeadások szabályozására vonatkozó szigorítások Budapesten és más nagyvárosokban fontos lépéseket jelentenek a lakhatási válság kezelésében, de ezek hatásai városonként eltérőek lehetnek. Az Airbnb szigorítása hozzájárulhat a lakhatási problémák enyhítéséhez, de a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ingatlanpiac stabilizálódása lassú folyamat lehet.

A THM-plafon bevezetése új pénzügyi környezetet teremt, amely előnyös lehet a hitelfelvevők számára, de hosszú távon a hitelpiac szűküléséhez vezethet. Érdemes figyelni, hogyan alakulnak ezek a szabályozások, és milyen hatással lesznek a magyar ingatlanpiacra.

Köszönjük, hogy elolvastad ezt az összefoglalót a szeptemberi ingatlanpiaci eseményekről. Az ingatlanpiac folyamatosan változik, és a szabályozási intézkedések hatásait érdemes figyelemmel kísérni. Tarts velünk a következő lapszemlében is, hogy mindig naprakész legyél az ingatlanpiaci hírekben és trendekben.

Az ingatlanpiaci lapszemle videóját az alábbi linkre kattintva éred el:

Mlinárik Márton Ingatlanspecialista, ingatlanközvetítő, ingatlanértékesítés és adás-vételi szolgáltatások Budapesten

Feliratkozás blog értesítőre

Adatkezelési tájékoztató

Legutóbbi bejegyzések

Olvasd el az alábbi cikkeket is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük