Kivonulnak a befektetők a hazai ingatlanpiacról? – Mit jelent ez a gyakorlatban, és merre tartanak a magyarok

Jazzy interjú

Van az a pont, amikor az ember hátradől, meghallgat egy rádióinterjút, és azt mondja:
„Na jó, akkor erről igenis beszélni kell.”

Szerintem pont ilyen lett az a Jazzy Rádió HomeOffice rovatában adott interjúm, ahol arról beszéltem, mi történik éppen a hazai ingatlanpiacon — és miért érzi úgy egyre több befektető, hogy ideje továbbállni.

A téma komoly, a változás látványos, az irány pedig világos: a magyar tőke csendben, de határozottan megindult külföld felé.

És hogy miért? Erről szól ez a cikk.

külföldi ingatlanbefektetés cikk banner

Miért volt Magyarország évekig befektetési aranybánya?

Ha visszatekintünk 2014–2015 környékére, minden adott volt ahhoz, hogy a magyar lakáspiac robbanjon:

  • A válság után az ingatlanárak mélyponton voltak.

  • Ezzel egy időben berobbant az Airbnb.

  • Az alternatív befektetések (Questor, Buda-Cash) megroppantak.

  • A hatóságok alig tartották kordában a rövid távú kiadást.

  • A megtérülés pedig akkora volt, hogy a mai napig nehezen hisszük el.

Nagy számot mondok?
20–25% éves hozam nem volt ritka. Nem egy-egy projektben — hanem a piacon.

És a hozamok csak beindították a lavinát.

Az árak elszálltak. És nem is kicsit.

2015 óta átlagosan 3–5×-ös emelkedés történt.
Vannak helyek, ahol többszörösére nőttek az árak:

👉 Őrmező, panel:
49 m² lakás – 2015-ben 12–14 millió.
Ma: 74 millió.

Ez 5–6-szoros növekedés tíz év alatt.

Nem meglepő, hogy a befektetők akkoriban tolongtak a magyar piac körül.

 

Miért fordult meg a trend? Miért adják el most sokan a budapesti lakásaikat?

A kérdés jogos. És a válasz több tényező együttállása:

1. A hozamok ma már jóval alacsonyabbak.

A szabályozások szigorodtak, az Airbnb-t erősebben kontrollálják, az adózás átalakult.

2. A forint hosszú távú leértékelődése sok befektetőt elbizonytalanított.

A nagyobb szereplők euróban gondolkodnak.
A lakásforint nem vonzó.

3. A hazai árak kezdik utolérni a régiós versenytársakat.

Prága, Pozsony, Bécs — a magyar árak már „nem olyan olcsók”.

4. És a legfontosabb:

Más országokban egyre jobb lehetőségeket találnak a magyarok.

 

Hová viszik ma a pénzüket a magyar befektetők?

A rádióinterjúban részletesen beszéltem arról, mely országok lettek népszerűek — és miért.

🇪🇸 Spanyolország – a nagy kedvenc

A legtöbb magyar ma ide vásárol.

Miért?

  • kellemes klíma

  • hosszú szezon

  • stabil piac

  • jó infrastruktúra

  • rengeteg magyar közvetítő

🇭🇷 Horvátország – a „Balatonon túli” riviéra

Történelmi kötődés, közelség, autóval is elérhető — nem kell időzónát váltani.

🇮🇹 Olaszország – romantika + befektetés

Tengerparti lokációk, délebbi régiók, kulturális vonzerő.

🇦🇱 Albánia – a néhány éve indult rakéta

Szarandában 2023 → 2024 között 100%-os árnövekedés történt.
Idén lassulás látszik, de a potenciál még mindig nagy.

🇪🇬 Egyiptom – „garázsból tengerparti lakás” kategória

Amíg Budapesten 15 millió forint egy garázs,
ugyanennyiért Egyiptomban tengerparti lakást kapsz.

🇹🇷 Törökország

30–150 millió között már színvonalas lakóparkok,
tengerre néző kilátással, medencével, konditeremmel.

🇲🇽 Mexikó – a meglepő sztár

Erős felívelés, gyönyörű partok, rengeteg nemzetközi befektető.

🇰🇭 Kambodzsa – a „feltörekvő piacok Thaiföldje”

Nem mainstream célpont, de aki ott jár, az tudja: most olcsó és nagy potenciál van.

 

És mi a helyzet a kockázatokkal?

Mindenki szeret a hozamról beszélni.
Én szeretek a kockázatról is.

1. Más ország – más szabályok

Itthon követjük a híreket.
Albániában? Kambodzsában? Szaúd-Arábiában?
Ott sokszor azt sem tudjuk, mikor volt utoljára kormányváltás.

(Bulgáriában például egy év alatt négyszer volt.)

2. Infrastruktúra – víz, áram, víznyomás

Spanyolország egyes részein nyáron vízkorlátozás van.
Albániában víznyomás-probléma lehet.
Ezek mind befolyásolják a megtérülést.

3. Adók, illetékek, 4–5% közvetítői díj

Sokszor több, mint itthon.

4. Ügyintézés: nehéz, ha nincs helyi embered

Aki már vett külföldön ingatlant, tudja: ügyvéd, közjegyző, adóhivatal, társasház, helyi bank — ezekhez kapcsolatok kellenek.

És éppen ezért kulcskérdés, hogy olyanhoz forduljunk, aki évek óta ott él, és mindent elintéz.

**A legfontosabb tanács:

Ne az utolsó 30 millió forintodat vidd külföldre.**

A külföldi befektetés jó lehetőség — ha tudod, mit csinálsz, és ha van, aki fogja a kezed.

Ha nincs, akkor nagyon könnyű hibázni.

Konferencia – ahol mindezeket átbeszéljük

A Jazzyben is említettem: ez már a 3. Ingatlanbefektetés Külföldön Konferencia, és idén 16 ország szakértői érkeznek:

  • Mexikó

  • Szaúd-Arábia

  • Kambodzsa

  • Málta

  • Thaiföld

  • Horvátország

  • Spanyolország

  • Ausztria

  • Németország

  • … és még sokan mások.

Ez lesz az az esemény, ahol valódi, helyi, tapasztalati tudás érkezik — nem Google-ből, nem fórumokról.

  • Ha gondolkodsz külföldi
  • ingatlanon,
  • ha diverzifikálnál,
  • ha hozamot keresel,
  • vagy csak szeretnél tisztábban látni:

 

👉 Ott a helyed. Személyesen vagy online.

🎟️ Itt tudod megnézni a pontos programot:
https://mlinarikmarton.hu/ingatlanbefektetes-kulfoldon-konferencia/

A rádióadást itt tudod meghallgatni

külföldi ingatlanbefektetés cikk banner

Mlinárik Márton Ingatlanspecialista, ingatlanközvetítő, ingatlanértékesítés és adás-vételi szolgáltatások Budapesten

Feliratkozás blog értesítőre

Adatkezelési tájékoztató

Mlinárik Márton ingatlanspecialista

A szerzőről

Mlinárik Márton – ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó és a mlinarikmarton.hu alapítója. Több száz lakáseladás után pontosan tudja, mit keresnek a vevők – és hogyan érdemes hitelben, időzítésben, stratégiában gondolkodni. Ismerd meg őt itt →

Legutóbbi bejegyzések

Olvasd el az alábbi cikkeket is:

ingatlanpiaci lapszemle 2026 július

Ingatlanpiac 2026 július: 520 milliárddal kevesebb önerő, több hitel és kijózanodó eladók

Az ingatlanpiac 2026 júliusában furcsa kettősséget mutat: a vásárlók kevesebb saját pénzt tesznek az ügyletekbe, miközben egyre több hitelt vesznek fel. Budapesten nő az alku és az árat csökkentő hirdetések aránya, de ez még nem általános piaci összeomlás. Inkább annak a jele, hogy a vevők elérték a fizetőképességük határát, az eladók pedig lassan kénytelenek találkozni a valósággal.

Tovább olvasom »

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük