Hogyan rúgjunk öngólt – Egy ingatlanos emlékiratai 1.

egy-ingatlanos-emlekiratai-1

Néhány évvel ezelőtt (2011-ben) megkeresett egy barátom, hogy van neki egy ismerőse, aki eladná a lakását és kéne neki egy jó ingatlanos. Megkaptam a kontaktot, és meg is beszéltünk egy találkozót, a Lónyai utcában lévő lakásban. Egy 100 nm-es, 4 szobás lakásról volt szó, ami tűrhető állapotban volt, de igencsak ráfért volna a törődés. Mint kiderült, a jelenlegi tulajdonos édesanyja lakott ott, de elhunyt, és már egy ideje üres volt a lakás. Volt viszont rajta hitel, amit azóta is fizetett, és már a hócipőjük tele volt vele, szerettek szabadulni tőle.

Az ingatlanos nem mindig beszél hülyeséget…

Egy jó ingatlanos minden esetben javaslatot tesz az eladási árra, akkoriban egy ilyen lakás 18.000.000 Ft-ot tudott. Ezt el is mondtam a tulajdonosnak. Ő viszont 28.000.000 Ft-ot képzelt el… Egy órán keresztül kotlottunk a témán, de egy tapodtat sem akart engedni az álláspontjából, fafejű volt. Mivel ismerős ismerőséről volt szó, és volt egy komoly probléma, ami megoldásra várt, ráadásul kizárólagosságot kaptam, bevállaltam a megbízást 28.000.000 Ft-os áron. (Utólag belátom, hogy ez egy nyilvánvaló hülyeség volt az én részemről…)

Ha 1 ingatlanossal nem megy, majd menni fog 25-tel!

Tudtam, hogy a teher és az idő úgyis jobb belátásra bírja majd a tulajdonost. Így is volt, telt-múlt az idő, hirdettük orrba-szájba… és nem történt semmi. Lassacskán faragtuk az árat lefelé. Közben, mivel kizárólagosságot adott, természetesen megjelent a tulajdonos fejében a gondolat, hogy biztosan én vagyok béna, ezért felbontottuk a kizárólagosságot, majd megbízott 25 ingatlanirodát az eladással.

Természetesen nem ez volt a dolog megoldása, hanem az ár. De ezt a tulajdonos még mindig nem akarta belátni. Majd eltelt újabb néhány hónap, mire a tulajdonos felesége hívott fel, hogy van egy másik lakásuk a XVIII. kerületben, és menjek, nézzem meg. Elmentem a megadott címre, ahol egy szépen felújított, pofás kis garzon fogadott. Kiderült, hogy ott élnek jelenleg. A beszélgetés közben láttam az asszonyka arcán, hogy zavar van az erőben, és gondoltam rákérdezek
Az alábbi beszélgetés zajlott le:

  • Ha jól látom, te nem szeretnéd eladni ezt a lakást. Igazam van? 
  • Hát igen, de most már nem tudjuk tovább fizetni a hitelt és az egyik lakásnak mennie kell…
  • Rendben, de nem a másik lakás eladása lenne a probléma megoldása?
  • De igen, de hát az nem akar elkelni
  • Álljunk meg egy pillanatra! Emlékszel az első találkozásunkra és arra, hogy mit mondott a hülye ingatlanos, mennyit ér a Lónyay utcai lakás?
  • Hát… igen… 18.000.000 Ft-ot mondtál.
  • Igen, pontosan azt mondtam. Hol tartunk most? 
  • Hát… 22.000.000 Ft-nál.
  • Úgyvan. Érted már mi a probléma?
  • Értem…
  • Akkor mondom, hogy mit fogunk csinálni: Első lépésben az összes ingatlanirodával felmonodod a megbízást, és újra egyedül maradok. Második lépés, hogy a lakás árát 18.900.000 Ft-ra visszük le, és garantálom, hogy 2 hónapon belül a kezetekben van a vételár.”

Hogy a történetet rövidre zájram, 18.500.000 Ft-ért egy hónapon belül elkelt az ingatlan.

A tanulság: Ha szakembert hívsz, hallgass arra, amit mond!

Ha a tulajdonos rám hallgat, nem másfél év, hanem 1 hónap lett volna az értékesítési idő. Így viszont 18 hónapig fizette a hitelt, plusz a lakás rezsijét, ami összesen 200.000 Ft volt havonta. Összesen 3.600.000 Ft-jába került, hogy kitartotta az árat…

A csattanó: Hogyan szívatja meg saját magát az ingatlanos

A sztori pikantériája, hogy elkövettem egy hibát, amivel rendesen megszívattam saját magamat. Amikor a tulajdonos visszamondta a többi irodát, felhívott, hogy “Figyelj, van itt egy srác az Avatar ingatlanirodánál, Karesznak hívják, és nagyon rendes, lelkiismeretes gyerek, rajtad kívül ő az, aki dolgozik az eladáson, szeretném őt meghagyni, és ketten maradtok, mit szólsz.

Én hülye bele mentem.
Majd 3 ajánlatot hoztam a lakásra. 17.000.000 Ft-ot, 17.500.000 Ft-ot és 18.000.000 Ft-ot.
De Karesz 18.500.000 Ft-os ajánlatot hozott… 

Fél év múlva interjúra vártam egy új üzletkötő jelöltet az irodámba, akit egy fejvadász küldött.
Nem tudtam kit várok.
A fickó megérkezett, belépett az ajtón, és a kezét nyújtotta: Helló, Karesz vagyok…

Legutóbbi bejegyzések

Olvasd el az alábbi cikkeket is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük